Gyűrűsférgek – Wikipédia

Gyurusfergek kultakaro, Állattan | Digitális Tankönyvtár

Kevéssertéjűek osztálya Nadályok osztálya A kevéssertéjű gyűrűsférgek leginkább a talaj és édesvizek lakói. Az ő ismérveikkel a földigiliszta példáján ismerkedünk. A földigiliszta föld alatti alagutakban él, amit magának készít. Elhalt szerves maradványokkla táplálkozik.

Örvényférgek osztálya Az ektoderma egy vagy több sejtrétegű kültakaróvá alakult, és szoros kapcsolatban áll a mozgási rendszerrel, a tömlő alakú simaizomzattal.

Ez az egységes bőrizomtömlő, amely az állatok testfalát képezi. A csalánozók ősbélürege bélcsatornává fejlődött tovább. A hasi oldalukon található szájnyílásukon veszik fel a táplálékot, amely az előbélbe garat kerül.

gyurusfergek kultakaro a férgek lépésről lépésre történő kezelése

A garat gyakran kiölthető. Innen a táplálék a vakon végződő középbélbe jut. A középbél dúsan elágazik és a test minden részébe eljuttatja a táplálékot. Az ilyen bélcső-típus a béledényrendszer.

Gyűrűsférgek keringése

Kiválasztó szervrendszerük az egész testet behálózó elővesécske rendszer. Légzésük diffúz. A szervek szabályozását egyszerű idegrendszer végzi. A test feji végén fényérzékelő gyurusfergek kultakaro vannak.

Az idegrendszer központi része az agydúc. Fajok: gyászplanária, tejfehér planária, füles planária. Szívóférgek vagy Mételyek gyurusfergek kultakaro Kizárólag belső vagy külső élősködők, ezért testfelépítésük ehhez alkalmazkodott. Szájnyílásuk mellett tapadókorongok vannak, garatjuk izmos fala szívásra alkalmas.

Bélrendszerük elágazó és vakon végződik. Egyedfejlődésük bonyolult. Például a májmétely petéje a gazdaállat ürülékével távozik. A lárva vízicsigafajokban élősködik, és többször átalakul. Az utolsó lárvaalak elhagyja a csigát és a fűszálakkal a legelő állat belsejébe kerül. Galandférgek osztálya A belső élősködéshez szélsőségesen alkalmazkodott. Bélcsatornája elcsökevényesedett, a tápanyagokat egész testfelületén veszi fel.

Teste ízekre tagolódik.

Állattan | Digitális Tankönyvtár

Az ízekben találhatók az ivarszervek. Önmegtermékenyítéssel szaporodik. A peték az ürülékkel kerülnek a külvilágba.

Faja: pl. Hengeresférgek törzse Az ősi laposférgektől származtathatók. Egyes esetekben már több sejtrétegűvé váló kültakarójukat kemény, ellenálló védőréteg, gyurusfergek kultakaro képezi, amely egyben primitív külső vázul is szolgál. Szájnyílásuk a test elülső végére gyurusfergek kultakaro, valamint az elő és középbél után itt jelenik meg először az utóbél.

Az utóbélen végbélnyílás található, ezáltal a béltartalom egy irányba halad.

gyurusfergek kultakaro

A szöveteket a testüregfolyadék látja el tápanyagokkal. Légzésük az egész testfelületen játszódik le. Kiválasztószerveik az elővesécskék. Többségük váltivarú.

Érettségi 2018 – Biológia: Az idegrendszer anatómiája

Fonalférgek osztálya Szabadon élők vagy gazdaszervezetben élősködők. A talajlakó fonalférgek az avar bomló anyagait fogyasztják. Gyurusfergek kultakaro élősködők a növényeket károsítják pl.

Gyűrűsférgek

Az orsógiliszták a bélcsatornában élősködnek. Fajai: pl. Szabadon élő, vékony, hosszú testű, cérnaszerű férgek. Gyűrűsférgek törzse Típusállat a közönséges földigiliszta. A közönséges földigiliszta teste szelvényekből épül fel.

A testüreg kamrácskákra oszlik, a szelvényeket egymástól elválasztó hártyás gyurusfergek kultakaro miatt. A fejlebeny kivételével minden szelvényen négy pár serte található. Az érzékelés, a mozgás és a légzés szerve a bőrizomtömlő.

Férgek törzsei

A legkülső gyurusfergek kultakaro egyrétegű hengerhám, mely kutikulát termel. A hámrétegben érzéksejtek és mirigysejtek találhatók. A feji végén lévő különleges érzéksejtek még a fényt is érzékelik.

A mirigysejtek tartják nedvesen a kültakarót.

Blogarchívum

Ez fontos a mozgás és a légzés szempontjából, ugyanis bőrükön keresztül lélegeznek. Mozgása jellegzetes féregszerű mozgás. A bélcsatorna helmint tabletta neve az emésztőnedvet. A bélcsatorna részei: előbél, melynek szakaszai: szájüreg, garat, nyelőcső, begy, zúzógyomor; középbél és utóbél.

Keringési rendszere zárt, a vér összefüggő vérérrendszerben kering, ugyanakkor egyes alkotói és a légzési gázok a hajszálerek falán keresztül közlekednek a környező szöveti sejtekben.

  1. Gyűrűsférgek Az állatvilág evolúciójában az újabb fejlődési szintet a szervek kialakulása, majd egyre bonyolultabbá válása jelenti, mert így növelhető leghatékonyabban az alkalmazkodás, a specializálódás révén.
  2. Gyűrűsférgek – Wikipédia
  3. Eszköztár: Gyűrűsférgek törzse A gyűrűsférgek a legismertebb férgek.
  4. Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején.
  5. Galandfereg novekedese

Háti és hasi véredénye van. Vére vörös színű a hemoglobin miatt. Vörösvérsejtjei nincsenek, viszont a vérben nagy számban találhatók falósejtek.

6.5. Gyűrűsférgek

Gyurusfergek kultakaro a páros vesécskék. Idegrendszere dúcidegrendszer. A dúcok és idegrostkötegek úgynevezett hasdúcláncot alkotnak.

Rend: Kétpár-heréjű giliszták Opisthopora A gyűrűsférgek tengerben élő csoportját alkotja a számos tulajdonság tekintetében heterogén soksertéjűek Polychaeta osztálya.

Hímnős állat, ivarosan szaporodik. Megtermékenyítésük kölcsönös. A földigiliszta rendkívül hasznos állat. Mozgásával keveri a talajrétegeket, járataival javítja a talaj átszellőztetését is.

gyurusfergek kultakaro

Minden testszelvényükön, mindkét oldalon található egy-egy izmos nyúlvány, csonkláb. Piócák vagy Nadályok osztálya Serte nélküli gyűrűsférgek.

Te részt veszel a Föld órája akcióban?

Testük elől szívó- hátul tapadókorongban végződik. Szívókorongja közepén található fogazott állkapcsa kitinfogak. Mirigyváladéka véralvadásgátlót hirudin tartalmaz.