Blogarchívum

Polychaete férgek fajai. MÁSODIK REND: Soksörtéjűek (Polychaeta)

Fő jellemvonásuk, hogy minden szelvényükön egy pár oldalt kiálló lábcsonk: parapodium képződik; ezeken helyezkednek el a mesteri alkotású sörték, rendszerint több kötegben.

Jellemzés[ szerkesztés ] A soksertéjűek igen régi és eredményesen fejlődött csoportot alkotnak. Fosszilis soksertéjű gyűrűsférgeket már a prekambriumi leletekben is találtak.

A soksörtéjűek, igen kevés kivétellel, rendszerint vált ivarúak. A fiatal nemzedék meglehetősen bonyolult metamorphosison megy keresztül. Ez a rend fajokban rendkívül gazdag, olyannyira, hogy családot is negyvennél többet különböztetünk meg a rend keretében.

Navigációs menü

A famíliáknak egyik sorát mint szabadon élő soksörtéjűeket: Errantia, állították szembe a többi helyhez kötött: Sedentaria, illetőleg csőlakó: Tubicola csoporttal. Pontosabb vizsgálatokra azonban kiderült, hogy a családok természetes rokonsági viszonya ellentmond ennek a biológiai csoportra való beosztásnak.

Az általunk ismertetendő családok képviselői tisztán tengerlakók, melyeknek kopoltyúi, ha egyáltalán képződnek, a háti oldal lábcsonkjaként fejlődnek. A szelvényekről ezenkívül gyűrűzött tapogatók is nyúlnak ki.

hogy macskaférgek terjednek- e a gyermekek számára

Fejük mellső részén, a száj előtt, fejlebeny képződik. Ez a lebeny megfelel a prostomális szelvénynek. A szemek és a tapogatók ezen a nyújtványon vannak elhelyezve.

Fő jellemvonásuk, hogy minden szelvényükön egy pár oldalt kiálló lábcsonk: parapodium képződik; ezeken helyezkednek el a mesteri alkotású sörték, rendszerint több kötegben. A soksörtéjűek, igen kevés kivétellel, rendszerint vált ivarúak. A fiatal nemzedék meglehetősen bonyolult metamorphosison megy keresztül. Ez a rend fajokban rendkívül gazdag, olyannyira, hogy családot is negyvennél többet különböztetünk meg a rend keretében. A famíliáknak egyik sorát mint szabadon élő soksörtéjűeket: Errantia, állították szembe a többi helyhez kötött: Sedentaria, illetőleg csőlakó: Tubicola csoporttal.

Az állatok áldozataikat éles, horgos állkapcsokkal és fogakkal ragadják meg, melyek az ormánybél kitüremkedésével jutnak napvilágra. A szabadon élő Polychaeták többnyire fémfényben csillognak s a sörték váltakozó színes fényt vernek vissza. Heteronereis oldallábai nagyítva A fenti ábráról, mely a francia búvárnak, Quatrefagesnak művéből van kivéve, világosan meggyőződhetik az olvasó arról, hogy az egyes szelvények oldalfüggelékei minő gazdagságban fejlődnek.

Az ábra egyik Nereis-fajtának a szelvény szélét szemlélteti. A és B a lábcsonk felső, illetőleg alsó ága; a az egyik polychaete férgek fajai és f az egyik alsó tapogatót jelzi, melynek tövében a levélszerű pikkely k képződik; b és c a felső ág kopoltyúlemezeit jelzik, melyek közül c a sörtével megrakott szemölcsszerű véget borítja; e és i pedig a hatalmas támasztósörtét jelölik.

Az alsó lábcsonkág kopoltyúlemezét g-nél látjuk, amely szintén az alsó sörteviselő szemölcsöt h födi. Ez az egyetlen szelvényen kiképződő mindenféle nyújtványzat a különböző fajokban nagy változékonyságnak van alávetve s lényegében véve ezen alapszik a tengeri sörtelábúak polychaete férgek fajai sokfélesége.

A polychaete férgek fajai élére a tengeri hernyókat, vagy tengeri egereket, vagy nemezférgeket: Aphroditidae szokták állítani. Hermione hystrix Sav.

Soksertéjű gyűrűsférgek – Polychaeta

Ezek háta, mint ábránkon látjuk, nagy pikkelyekkel van fedve. A fejen rendszerint három tapogató van, kettő oldalt, egy pedig középütt. Mindnyájuknak 2—4 szemük van, amelyek gyakran piciny nyelecskéknek a hegyén ülnek és mindenkor kicsinyek.

legjobb kettőspont tisztít és test méregtelenítő féreghajtas utani tunetek

Némely nemzetség testén a rendes egyszerű és összetett sörtéken kívül hosszú szőrökből polychaete férgek fajai képződik, amely, különösen a szegélyen, a trópusi madarak pompás tollazatához hasonlóan színt játszik és sűrű elhelyezkedésével háti pikkelyeket a szemlélő elől teljesen elfödő szőrszövedékké lesz. Ez alatt az kezelésére férgek gyermekekben takaró alatt mégis bizonyos nyílásokon keresztül víz áramlik a szelvények felső tapogatói fölött fekvő kopoltyúkhoz.

Ennek a familiának bámulatosan szép alakjait Schmarda világkörüli útjában a melegégövi tengereknek csaknem minden partján megfigyelte.

Account Options

Nincs festő, aki ezeknek az állatoknak fémfényben csillogó és minden mozgás alkalmával változó csillogását vissza tudná adni. A tengeri hernyók különlegességeként a bélcső elágazódását kell felemlítenünk.

C A forgósféreg  Sabella spallanzanii lakócsöve homokszemcsékből készül, tapogatói dupla spirált alkotnak Gyűrűsférgek törzse  Aimelida  Több, mint 11 ezer fajt foglal magában, amelyek tengerekben, édesvizekben és a talajban élnek. A gyűrűsférgek szervezettsége sokkal magasabb fokú, mint a laposférgeké vagy az elsődleges testüreges állatoké. Akárcsak a korábban vizsgált törzsek képviselőinél, a gyűrűsférgeknél is kétoldalas testszimmetria figyelhető meg.

A háton szőrnemezzel fedett Aphrodite-fajok közül a félláb hossznyi A. Mellékelt ábrán látható Hermione más fajoktól a hát nemezének és más apróbb bélyegek segítségével különböztethető meg. A Hermione hystrix Sav.

Soksertéjűek

Ha a kifogott férget többször megmossuk s így az őt rendesen fedő piszok nagy tömegétől megszabadítjuk, akkor lebilincselő, csillogó külső tűnik elő. A Hermione tüskéi sokkal veszedelmesebbek, mint a sündisznóé, amennyiben szakások s így szúrás után a bőrben polychaete férgek fajai s ha mozgatjuk, befúródnak.

Mindamellett a Hermioneknak és a többi Aphroditéknek sok ellensége van, mert a ragadozó halak, különösen polychaete férgek fajai kisebb cápa-félék állandóan táplálkoznak velük s így nagymértékben pusztítják. Rendkívül jellegzetes a Lycoridák családja; ezek ragadozó lények s ez a természetük állandó nyughatatlansággal, nagyfokú gyorsasággal és csodálatos biztonsággal van összekötve.

Idemellékelten szemléltetjük a Nereis cultrifera Grube fejét melyen a, b, és c a tapogatókat, d a harapófogószerű állkapcsot és e piciny fogacskáknak több csoportját jelzi.

A Nereisek nemzetségébe több mint száz faj polychaete férgek fajai melyek közül az európai partok lakói közül a megbeszélt fajon kívül a N. Nereis cultriforme Grube. A Lycoridák ivari életével kapcsolatban néhány különleges jelenséget ismerünk meg. A búvárok régebben Heteronereis néven egyik külön polychaete férgek fajai különböztették meg, mely a Nereisektől abban széles spektrumú féregtabletták el, hogy a fej végén igen hosszú tapogatói és jó látószervek vannak.

MÁSODIK REND: Soksörtéjűek (Polychaeta)

Evezői is erősebben fejlettek s egyúttal a test hátsó kétharmadában a szelvények alacsonyabbak, mint a mellsőben, az evezők azonban itt sokkal hosszabb sörtéket viselnek, mint elől. Ehlersnek sikerült kimutatnia, hogy némely Nereis-faj közvetlenül ivaréretté polychaete férgek fajai előtt, ebbe a Heteronereis-formába alakul át, amely alakban szabadon úszó életmódra tudnak áttérni. Ilyenképpen a fajt nagyobb területre terjesztik el, mivel a közben ivaréretté vált állatok ivari termékeiket a szabad vízbe hullatják alá s így a fiatalok az álcaállapot után új lakóterületeket népesíthetnek be.

Az öregek a peterakás után elpusztulnak. Más esetekben azt tapasztalták, hogy miként azt a Nereis dumerilii Audouin et M. Egyrészük minden további átalakulás nélkül ivaréretté válik, másrészük azonban heteronereis-alakká változik át és végül kétivarú alakok is jelentkeznek ugyanazon nemzedékben. Ennek az állapotnak megfelelően a fajok is váltakoznak.

polychaete férgek fajai férgek fertőtlenítése

Egyes Nereis-fajokban ugyanis mindezideig nem találtak heteronereis-alakot. Másokban viszont még ezideig csak a heteronereis-formát ismerik, a törzsalakra pedig még nem akadtak rá. A Nereisekkel rokonok az Eunicidák. Ezeknek a szelvényei a hátoldalon elágazó kopoltyúfüggelékeket viselnek és hatalmas állkapcsi készülékkel vannak ellátva.

Pikkelyes férgek

Némelyek közülük tetemesen megnőnek és veszedelmes rablókká válnak. A Földközi-tengerben ismeretesek a szép Halla parthenopeia Chiaje és a nagy Diopatra neapolitana Chiaje, továbbá a csőlakó s egyben átlátszó testű Hyalinoecia tubicola Müller Onophis nevű fajok. Ehhez a familiához tartozik a tudományban nagy hírre szert tett palolo-féreg, az Eunice virdis Gray Lysidice. Ez az állat a Samoá-szigetcsoport partjainak közelében él.